Rosszul mérte fel a helyzetét Orbán Viktor, és Brüsszel is alaposan elszámolta magát. Szakértőink szerint így alakulhatott ki, hogy a jogállami mechanizmus kérdésén zátonyra futhat az Európai Unió eddigi legbátrabb projektje, a közös hitelfelvétel. Kiút kevés maradt, és őszintén senki sem keresi.
A Bizottság elnöke éppen egy éve van hivatalban és a Süddeutsche Zeitung szerint várakozáson felül teljesít, csak ne köpne a levesébe Magyarország és Lengyelország.
A „fülkeforradalom” utáni egyik első dolga volt az akkori újdonsült Orbán-kormánynak átterelni a magán-nyugdíjpénztári tagokat az állami rendszerbe. Az átvitt vagyont néhány év alatt felélte, s bár politikai nyilatkozatba foglalta, hogy az átlépő tagok pénze a saját számlájukon marad, ezt nem tartotta be.
Az uniós szerződések jelentik a B-tervet az Európai Bizottság számára – jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője annak kapcsán, hogy továbbra sem körvonalazódik a megegyezés a költségvetéshez fűződő jogállamisági feltételek terén Magyarország és Lengyelország, illetve a többi 25 tagállam között.
Új elem jelent a költségvetési-jogállamisági vitában. Vezető néppárti politikusok szerint akinek gondja van a jogállamisági mechanizmus alkalmazhatóságával, annak az Európai Bíróságtól kellene kérnie ezzel kapcsolatos jogi állásfoglalást. A kérdésről az Európai Parlament vitázott, csütörtökön pedig a magyar és a lengyel kormányfő egyeztet majd.
Az Európai Bizottság bemutatta akciótervét, amelyben a migránsok integrációjára és befogadására tesznek javaslatot, a következő hétéves uniós költségvetés kereteit is felhasználva. Összesen négy területen hatvan programot javasol Brüsszel a tagállamoknak.
Az uniós költségvetéssel kapcsolatos vitában is előhúzta a kormány a migránskártyát – de vajon van bármi köze a jogállamiságnak és a migrációnak egymáshoz? A Fidesz mumusait és érveit végignézve ennek igazából jelentősége sincs, hiszen a menekülteket 2015 óta szinte bármikor elő lehet húzni a kalapból – ahogy ezt szívesen meg is teszik.
A járvány politikai kockázatait éppen úgy kezeli Orbán Viktor, mint a tavasszal tette: fojtogatja az ellenzéket, kiszolgálja választói világképét, lestoppolja az adóforintokat, és vétóval ökölharcba rángatja Európát. Ha pedig a második hullám durvább az elsőnél, akkor Orbán is bedurvul.
Drasztikusan romló tanulói teljesítmények, növekvő lemorzsolódás, a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, aggasztó tanárhiány, növekvő szegregáció – egy új uniós jelentés szerint a legtöbb területen rossz irányba megy a magyar oktatás. Vannak azért jó hírek is: a kisgyerekek óvodai nevelésben például Magyarország az első, de jók vagyunk a frissen végzettek foglalkoztatási arányában is.
Didier Reynders arra reagált, hogy a kormány a nemekre vonatkozó sorokat írna bele az alaptörvénybe.
Az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére vonatkozó tervet készített az Európai Bizottság, de egy olyan jogalkotási javaslaton is dolgoznak, amely lehetővé tenné a szivárványcsaládok tagállamok közötti kölcsönös elismerését. A magyar jogalkotóknak azt üzenik, hogy az egyenlőséget és az emberi jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania.
300 milliót vásárol az EU az egyik legígéretesebb oltóanyagból. A készítményt a Pfizer és a BioNTech gyártja, állítólag 90 százalékos védettséget ad.
Az európai egészségügyi unió megteremtésére irányuló lépéseket készít elő az Európai Bizottság, akár uniós szükséghelyzetet is kihirdethetnének.
A koronavírus-járvány második hulláma felülírta a kormányoknak azon törekvését, hogy megpróbálják elkerülni a gazdaságot bénító korlátozásokat. A kérdés az, ez hogyan befolyásolhatja a második negyedévi durva zuhanás utáni helyreállást.
De jövőre sem számol már akkora növekedéssel, mint korábban. Itt a brüsszeli testület őszi gazdasági prognózisa.
Újabb levélben sürgette az Európai Bizottság a magyar kormányt, hogy tartsa be az Európai Bíróság júniusi döntését, amely kimondta, hogy a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar szabályozás uniós jogba ütközik.
Négy hónap alatt sem tett eleget a magyar kormány az Európai Bíróság ítéletének a civil törvénnyel kapcsolatban. Brüsszel még 30 nap haladékot adott.
Az iCR több mint 1,6 millió lakossági és vállalati ügyfelet lát el energiával.
Három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Az egyik ügy a menekültügyi eljárással kapcsolatos, néhány hónap alatt kiderült, hogy az új szabályozás sem felel meg Brüsszel szerint az EU-s jognak.
